Mediterrán falu
Szentbékkálla
Imádom a mediterrán életet és tájat mindenestül. Sokszor sóhajtok fel, miért nem Itáliában születtem, és amikor elkap a mediterrán vidék iránti vágy, akkor újra és újra betérek ebbe a meseszép kis faluba, Szentbékkálára. Ez az én mediterrán falum. Évszaktól függően rózsaszínben virágzó mandulafa tenger, égre néző vidám élénksárga napraforgó mező vagy roskadozó szőlőfürtökben gazdag látvány fogad. Szeretem lassan végig járni kacskaringós apró utcáit, a látványtól öröm járja át minden porcikámat. Szépen ápolt falu, a porták előtt sűrűn benőtt örökzöldek kapaszkodnak az égig. Óriási fa kapuk, kőkerítések zárják el a kíváncsi tekinteteket és őrzik az ott lakók, nyaralók nyugalmát. Lopva belesek és csodálom a múltat idéző hangulatos, nagyon szépen felújított, hófehérre meszelt házakat, a népi építészeti hagyományokat idéző motívumok régi időkről mesélnek. Megfejteném őket, faggatom, hogy meséljenek régmúlt időkről, hogyan éltek itt az emberek, miket ettek-ittak, hogyan teltek a dolgos hétköznapok és a szent ünnepek, milyen szép szokások és hagyományok voltak, mit meséltek, akkor a régi öregek.
Hallgatnám napestig az ízes történeteket a kemence előtt ülve, közben kukoricát morzsolgatnék velük vagy éppen kenyeret sütnénk, jól éreznénk magunkat az biztos. A házakon nádtető vagy piros cserép, a kerítéseken túl hangulatos és szépen gondozott kertek, fenyők, tuják, füge bokrok, gyümölcsfák roskadozó terméssel. Számomra az építészet, ahogy a régiek mondták a ház épülés, csodálatos dolog. Jó látni és érezni, hogy ez a falu él, nem skanzen, szépen felújított lakatlan házakkal, hanem kellemes és szép lakóhely élő otthonokkal. Aztán felkaptatok a falu feletti templom kertbe,
és leülök az óriás fenyők alá. Nálam ez már hagyomány. A fű tele van tobozzal, fenyőillat lengedez, a panoráma a Káli-medencére innen felülről igazán pazar. Minden évszaknak és napszaknak más-más a színvilága, megunhatatlan csodaszép színjáték. A kis falura lenézve megszáll a nyugalom, jó itt lenni. Itt elmerenghetek, nézelődhetek és meditálhatok kedvemre. Szeretem ezt, és azt is szeretem Szentbékkálában, hogy élő falu, vagyis van nyitott korcsma, fogadók, panziók, vendégházak, borospincék és jól felszerelt bolt, itt valóban várják az ide látogató vándort és pihenni vágyót. A falu szélén lovak, kecskék és szürke marhák legelnek, szeretem nézni harmonikus létezésüket.
A falu nevezetessége a Kőtenger, mely egy gyógyitó rezgésű Szent György vonalon fekszik, így gyógyerővel rendelkezik. (A Szent György vonalakról részletesen írunk a Sárkányösvények című cikkünkben.)
Vándor, ha erre jársz, térj be és hangolódj rá erre a kis ékszerdobozra! Lásd meg az apróságokban rejlő tökéletesen megkomponált értékeket és gyönyörködj benne, töltődj fel általa, érezd jól magad!