Exkluzív Balatoni Élmény Magazin

Mediterrán hangulat Balatonfüreden a Tagore sétányon

Az illatok időtlen emlék katalizátorok, csakúgy, mint a zene. A kettő együtt képes egészen távoli emlékekbe repíteni. Az illatok és a dallamok számomra ismeretlen okból oly mélyen vésődnek az emlékezetbe, hogy bármilyen körülmények között, bármilyen emberi mértékkel mérhető időtávon átívelve erozió mentesen, sértetlenül és portalanul, kristálytisztán robbantják elő az emlékezet láthatatlan tárlóiból az elfelejtettnek hitt életképeket. Az illatok és dallamok előhívta emlékek nem öregszenek és nem kopnak meg, egyszerűen nem fog rajtuk az idő.

Tegnap történt, hogy épp Balatonfüreden, a Tagore sétányon rövidke szabadidőmet igyekeztem céltalan lődörgéssel elütni. Kivételesen szikrázóan sütött a nap és a déli órák forrósága a tó vizét intenzív párolgásra késztetve vastag, vízszagú párafüggönyt borított a korzóra. Egy platán hűs árnyába húzódva, padon üldögélve szemlélődtem. A víztükör délibábos szikrázásában távoli hajók úsztak a kikötő felé, vijjogó sirályok cikáztak a levegőben, hattyúk siklottak némán és méltóságteljesen a vízen. A sűrű és forró levegő jellegzetes illata vászonkalapom, hófehér öltözékem, a bágyadt déli merengés a mediterrán hangulatú parton Thomas Mann Halál Velencében c. halhatatlan mesterművét idézte elém. Ahogy elnéztem a kavicsokkal játszó gyermekeket, s hallgattam csengő kacagásukat, figyeltem, ahogyan egy idős úr botjára támaszkodva viaszfehér arccal és betegségtől meggyötört testtartással lépdelt a Szívkórház irányába, egy kislány léggömbbel a kezében tekintetét az égben lebegő színes csodára szegezve csimpaszkodott anyja karjába  megállapítottam: tökéletes Thomas Mann-i képek vesznek körül, és mint ilyenek művészien értékesek. A párás déli levegő vizes illata a Balaton parton, pillanatok alatt a mediterrán tengerpartok hangulatát és irodalmi remekművek élményét hívta elő emlékezetemben. Kellemesen elbódítottak. A sors különös kegyéből hangulat-utazásom folytatásához váratlanul megszólalt a zene, így az illat mellé megérkezett a dallam is. Rézfúvós zenekar sorakozott fel a sétány elején, csupa diák, Dánia zászlaja alatt. - www.balleskolensbrassband.dk - Egészen kiváló ízléssel válogatott repertoárral, nosztalgikus filmzene feldolgozásokkal repítettek emlékkalandozásaim szárnyán tovább egy réges-régi nyár és egy életre szóló vízparti élmény képeibe.
A hasonlóan szerencsés napon, amikor először jártam az Atlanti Óceán partján, ugyanúgy június volt, ugyanúgy szikrázott a nap és a víz, a levegő páratelt súlyossága ugyanúgy borult a homokos partra, mint tegnap, Balatonfüreden a Tagore sétányon. Atlantic Cityben anno egy hófehér épület teraszán, a tengerparti szálloda vendégeinek szórakoztatására egész délelőtt fúvós zenekar játszott, hófehér, aranygombos-zsinóros egyenruhába öltözött, széles mosolyú, napbarnított, amerikai fiatalemberek. Zenéjüktől és a körül ölelő regényes díszletektől furcsa mód akkor is Thomas Mann-i hangulatba kerültem, igaz, egy kis Fellinivel kombinálva. Történt ugyanis, hogy amíg az óceánparti homokban mezítláb lődörögtem és a rézfúvósokat hallgattam, a kék-fehér csíkos pihenőernyők között hatalmas gólyalábon járó, bohócjelmezes alak egy szál vörös rózsával a kezében hajlongott, bókolt az arra sétáló szállodavendégeknek. Az óceán méltóságteljes, semmihez sem hasonlítható ereje, a páratelt levegő, az eget szántó albatroszok, a zenekar érces dallamai, és a gólyalábon billegő, festői Harlequin alakja egészen különleges élmény volt.

Lám mennyi mindent képes előhívni emlékeimből egy illat és egy dallam.

Persze mondhatják, élénk a fantáziám. De én erre azt mondom, érdemes kikapcsolni a mobiltelefont, leülni egy padra a balatonfüredi korzón és elmerülni a hamisítatlan mediterrán, vízparti hangulatban!

-anton-

fotók: Balatonfüred,Tagore sétány 2010.július